Szellem metró
A budapesti
metró 4 szerelvényei vezetõ nélküli lesznek.
A hatás, hogy a beérkezõ szerelvény vezetõfülkéjében
emberi arcot látnak, sokakat megnyugtat. Pedig ha tudnák..
A motorkocsi vezetõt a biztonsági rendszernek hála
akár el is lehetne hagyni. A „zárom az ajtókat” már
jó néhány éve automata mondja. Városunkban
a régi szerelvényeket már soha nem fogják automatizálni.
Elõször a négyesen, majd a felújított
kelet-nyugati vonalon közlekednek majd a „szellem vonatok”. Budapesthez
legközelebb Nürnbergben utazhatunk automatizált vonalon.
A világ számos városában már megszokott
a vezetõ nélküli metróközlekedés.
Budapest akárcsak az alagútfúrásra és
állomásépítésre, a vonatokra is pályáztat.
Nagyjából négy-öt résztvevõre számíthatunk.
A világ egyik legjelentõsebb metrójármû
építõje, az Alstom nyílván indulni kíván
a pályázaton. Franciaországban nagy hagyományaik
vannak, hiszen London és Párizs a két legnagyobb és
legrégibb mélyvezetésû vasúthálózattal
rendelkezõ európai város. A franciák, mint
általában a nagyok soha nem vásároltak még
vonatot idegentõl. Nálunk, az egykor jármûiparáról
híres Magyarországon ma nem akad senki, aki nemhogy egészben,
de legalább részben képes lenne korszerû, az
alagútban tovasuhanó távirányított jármûvet
gyártani. A pályázók - értelemszerûen
- valamennyien külföldiek lesznek. Most az egyik reménybeli
pályázó, világszerte számos metróvonalat
automatizáló Alstom szerelvényeinek egy részét
ismertetjük.
Lausenne
két, a kikötõ és a belváros között
épített metróvonala több mint száz évet
szolgált. A korszerûsítés egyben átépítés
lett, s természetesen a teljes meglévõ vonalat automatizálták,
majd északra folytatva a régit, 5km-re hosszabbítják.
A vonal a rekonstrukciót követõen - amit a lausenneiak
csak visszanyerésnek neveznek - gumikerekes lesz. Alstomnál
e technológia nem újdonság, hiszen a gumikerekes jármûvekbõl
már háromezret építettek a világ legkülönbözõbb
városainak A módosított és új vonal
közel 300méter szintkülönbséget kell, hogy
legyõzzön, és nem ritka a 12 ezrelékes emelkedõ,
ami világrekord. A megnyitást követõen naponta
már csak 6000 autó hajthat a városközpontba.
A metró mellett a felszíni közlekedést is megújítják,
és a busz és trolibusz a mélyvezetésû
vasúttal együtt lesz képes a feladat maradéktalan
ellátására. A metró megépítésével,
mint elemmel számolnak, és senki sem készül,
mint máshol az megtörtént, a felszíni közlekedési
szolgáltatás csökkentésére, vagy felszámolására.
Sõt - az eddigieknél még jobb és színvonalasabb
jármûvekkel kívánják bebizonyítani,
a városvezetésnek igaza van, amikor a gépkocsi forgalmat
drasztikusan korlátozza.
A kettes
metróvonal az 1890-es évek óta üzemelt és
világ legrövidebb vonala volt.Hossza mindössze 1 (!) kilométer.
A teljesen automatizált biztonsági és jelzõrendszer
– amit a francia városban is alkalmazni fognak – Szingapúrban
2003 óta hibátlanul mûködik. Évente 25
millió utast kívánnak szállítani, az
óránkénti utas kapacitás 6600fõ, a menetidõ
a teljes vonalon 18 perc. A csúcsidõkben a szerelvények
2, a hajnali és a késõ esti órákban
10 percenként követik egymást. A 15 kétrészes
szerelvény 252 férõhelyes. A vonatokban 58 ülõhely
van. Mind a négy forgóváz hajtott, és a vonatot
maximum 60km/h sebességre gyorsítja. A vonatok a párizsi
metróban már bevált hatrészes MP89 típusú
egységek alapján készülnek. Az elsõ vonaton
2006-ban érkeznek, a vonali utasforgalmat 2008-ban kezdik. A gumikerekes
megoldással, sokkal kisebb rezgést, és jobb gyorsulást
érnek el. A nagy emelkedõkön is a gumikerekes megoldás
bizonyult jobbnak. E technológia az ujjá született kettes
vonal megnyitásakor már 57 éves lesz, hiszen az elsõ
gumikerekes metrót Alstom Párizsban, 1951-ben állította
szolgálatba. A szingapúri forgalomirányítási
megoldás dél Franciaországba költözik.
Az URBALIS
300 eddig sohasem mondta fel a szolgálatot, és kizár
minden rizikót. E reklám ízû mondatot minden
PR-es régen begyakorolta, csak sokszor nincs mögötte semmi.
Nem úgy Alstom-nál, ahol nemcsak a vonatokat, hanem a teljes
irányítási és biztonsági rendszert,
és az ATC-t (automatic traffic control system – automatikus forgalomellenõrzõ
rendszer) is szállítja. A kétirányú
rádió szélessávú hang és képátviteli
adó-vevõ rendszer a szerelvényeket azonosítja,
helyüket a vonalon meghatározza. Az utasokat az AGATE automatikusan
hang és elektronikus táblákon vizuális utasításokat
és felvilágosítást ad. Rendkívüli
esetben a diszpécser is szólhat a vonatban tartózkodókhoz.
A rendszer része a CCTV, mely nem mindent megfigyelõ nagy
testvér, hanem az utas biztonság eszköze. Miért
az automatizáció? Az ok üzemeletetési és
utaskényelmi. Automatikus üzemeltetésû metrók
lényegesebben olcsóbbnak bizonyultak az üzemeltetés
során. Napjainkban már 54 év tapasztalat van a hátunk
mögött. Az irányítás sokkal könnyebb,
és pontosabb, ami fõleg a nagy forgalmú vonalakon
biztosítja a zavartalan utasáramlást. Érdekes,
hogy az a félelem, hogy az utasok biztonságérzete
sérül, ha nem látnak a begördülõ vonatban
vezetõt, nem igazolódott. A szakemberek fellélegezhettek.
Fontos, hogy a személyzet kisszámú. Lausanne-ban csak
hetvenen lesznek! A képeinken szereplõ párizsi L1
szerelvényeibõl 73, hatrészes 700 férõhelyes
egység
fut 1996 óta. Ott
a lényegesen könnyebb pályaviszonyok 80km/h sebességet
engednek. A 750V-os rendszer, akárcsak Budapesten háromsínes.
A négymilliós Szingapúr metrója egészen
más léptékû. A leendõ budapesti M4 technikailag
a már ismertetett lausennai és a távol keleti között
félúton foglal helyet. A vonal ott 20km hosszú 16
állomással. A budapesti közel a fele. A végsebesség
100km/h. Egy vonat 1920 utast szállíthat, igaz 6 utas/m2
a számítás alapja. Ebbõl Budapesten lázadás
lenne. A következõ adatot már vidáman fogadnánk.
A vonatok 90 másodpercenként követik egymást.
No, majd ha nálunk is úgy virágzik a gazdaság...
A vonatokat képmellékletként bemutatjuk. A Budapestre
pályázó egység majdnem azonos lesz. A változtatást
a helyi viszonyok teszik szükségessé. Budapesten nem
kell oly nagy zsúfoltsággal számolni. A vonatok is
rövidebbek lesznek. Most már csak az alagútnak, állomásoknak
és infrastruktúrának kell kiépülnie, hogy
legyen a vonatoknak hol futnia. - V&M
Vissza
a fõoldalra
Vissza
a nagyvasút lapra