Szellem metró

    A budapesti metró 4 szerelvényei vezetõ nélküli lesznek. A hatás, hogy a beérkezõ szerelvény vezetõfülkéjében emberi arcot látnak, sokakat megnyugtat. Pedig ha tudnák.. A motorkocsi vezetõt a biztonsági rendszernek hála akár el is lehetne hagyni. A „zárom az ajtókat” már jó néhány éve automata mondja. Városunkban a régi szerelvényeket már soha nem fogják automatizálni. Elõször a négyesen, majd a felújított kelet-nyugati vonalon közlekednek majd a „szellem vonatok”. Budapesthez legközelebb Nürnbergben utazhatunk automatizált vonalon. A világ számos városában már megszokott a vezetõ nélküli metróközlekedés. Budapest akárcsak az alagútfúrásra és állomásépítésre, a vonatokra is pályáztat. Nagyjából négy-öt résztvevõre számíthatunk. A világ egyik legjelentõsebb metrójármû építõje, az Alstom nyílván indulni kíván a pályázaton. Franciaországban nagy hagyományaik vannak, hiszen London és Párizs a két legnagyobb és legrégibb mélyvezetésû vasúthálózattal rendelkezõ európai város. A franciák, mint általában a nagyok soha nem vásároltak még vonatot idegentõl. Nálunk, az egykor jármûiparáról híres Magyarországon ma nem akad senki, aki nemhogy egészben, de legalább részben képes lenne korszerû, az alagútban tovasuhanó távirányított jármûvet gyártani. A pályázók - értelemszerûen - valamennyien külföldiek lesznek. Most az egyik reménybeli pályázó, világszerte számos metróvonalat automatizáló Alstom szerelvényeinek egy részét ismertetjük.
    Lausenne két, a kikötõ és a belváros között épített metróvonala több mint száz évet szolgált. A korszerûsítés egyben átépítés lett, s természetesen a teljes meglévõ vonalat automatizálták, majd északra folytatva a régit, 5km-re hosszabbítják. A vonal a rekonstrukciót követõen - amit a lausenneiak csak visszanyerésnek neveznek - gumikerekes lesz. Alstomnál e technológia nem újdonság, hiszen a gumikerekes jármûvekbõl már háromezret építettek a világ legkülönbözõbb városainak A módosított és új vonal közel 300méter szintkülönbséget kell, hogy legyõzzön, és nem ritka a 12 ezrelékes emelkedõ, ami világrekord. A megnyitást követõen naponta már csak 6000 autó hajthat a városközpontba. A metró mellett a felszíni közlekedést is megújítják, és a busz és trolibusz a mélyvezetésû vasúttal együtt lesz képes a feladat maradéktalan ellátására. A metró megépítésével, mint elemmel számolnak, és senki sem készül, mint máshol az megtörtént, a felszíni közlekedési szolgáltatás csökkentésére, vagy felszámolására. Sõt - az eddigieknél még jobb és színvonalasabb jármûvekkel kívánják bebizonyítani, a városvezetésnek igaza van, amikor a gépkocsi forgalmat drasztikusan korlátozza.

    A kettes metróvonal az 1890-es évek óta üzemelt és világ legrövidebb vonala volt.Hossza mindössze 1 (!) kilométer. A teljesen automatizált biztonsági és jelzõrendszer – amit a francia városban is alkalmazni fognak – Szingapúrban 2003 óta hibátlanul mûködik. Évente 25 millió utast kívánnak szállítani, az óránkénti utas kapacitás 6600fõ, a menetidõ a teljes vonalon 18 perc. A csúcsidõkben a szerelvények 2, a hajnali és a késõ esti órákban 10 percenként követik egymást. A 15 kétrészes szerelvény 252 férõhelyes. A vonatokban 58 ülõhely van. Mind a négy forgóváz hajtott, és a vonatot maximum 60km/h sebességre gyorsítja. A vonatok a párizsi metróban már bevált hatrészes MP89 típusú egységek alapján készülnek. Az elsõ vonaton 2006-ban érkeznek, a vonali utasforgalmat 2008-ban kezdik. A gumikerekes megoldással, sokkal kisebb rezgést, és jobb gyorsulást érnek el. A nagy emelkedõkön is a gumikerekes megoldás bizonyult jobbnak. E technológia az ujjá született kettes vonal megnyitásakor már 57 éves lesz, hiszen az elsõ gumikerekes metrót Alstom Párizsban, 1951-ben állította szolgálatba. A szingapúri forgalomirányítási megoldás dél Franciaországba költözik.

    Az URBALIS 300 eddig sohasem mondta fel a szolgálatot, és kizár minden rizikót. E reklám ízû mondatot minden PR-es régen begyakorolta, csak sokszor nincs mögötte semmi. Nem úgy Alstom-nál, ahol nemcsak a vonatokat, hanem a teljes irányítási és biztonsági rendszert, és az ATC-t (automatic traffic control system – automatikus forgalomellenõrzõ rendszer) is szállítja. A kétirányú rádió szélessávú hang és képátviteli adó-vevõ rendszer a szerelvényeket azonosítja, helyüket a vonalon meghatározza. Az utasokat az AGATE automatikusan hang és elektronikus táblákon vizuális utasításokat és felvilágosítást ad. Rendkívüli esetben a diszpécser is szólhat a vonatban tartózkodókhoz. A rendszer része a CCTV, mely nem mindent megfigyelõ nagy testvér, hanem az utas biztonság eszköze. Miért az automatizáció? Az ok üzemeletetési és utaskényelmi. Automatikus üzemeltetésû metrók lényegesebben olcsóbbnak bizonyultak az üzemeltetés során. Napjainkban már 54 év tapasztalat van a hátunk mögött. Az irányítás sokkal könnyebb, és pontosabb, ami fõleg a nagy forgalmú vonalakon biztosítja a zavartalan utasáramlást. Érdekes, hogy az a félelem, hogy az utasok biztonságérzete sérül, ha nem látnak a begördülõ vonatban vezetõt, nem igazolódott. A szakemberek fellélegezhettek. Fontos, hogy a személyzet kisszámú. Lausanne-ban csak hetvenen lesznek! A képeinken szereplõ párizsi L1 szerelvényeibõl 73, hatrészes 700 férõhelyes egység
fut 1996 óta. Ott a lényegesen könnyebb pályaviszonyok 80km/h sebességet engednek. A 750V-os rendszer, akárcsak Budapesten háromsínes. A négymilliós Szingapúr metrója egészen más léptékû. A leendõ budapesti M4 technikailag a már ismertetett lausennai és a távol keleti között félúton foglal helyet. A vonal ott 20km hosszú 16 állomással. A budapesti közel a fele. A végsebesség 100km/h. Egy vonat 1920 utast szállíthat, igaz 6 utas/m2 a számítás alapja. Ebbõl Budapesten lázadás lenne. A következõ adatot már vidáman fogadnánk. A vonatok 90 másodpercenként követik egymást. No, majd ha nálunk is úgy virágzik a gazdaság... A vonatokat képmellékletként bemutatjuk. A Budapestre pályázó egység majdnem azonos lesz. A változtatást a helyi viszonyok teszik szükségessé. Budapesten nem kell oly nagy zsúfoltsággal számolni. A vonatok is rövidebbek lesznek. Most már csak az alagútnak, állomásoknak és infrastruktúrának kell kiépülnie, hogy legyen a vonatoknak hol futnia. - V&M

Vissza a fõoldalra
Vissza a nagyvasút lapra