Négy évtized
egy modell történetében hosszú idõ. A
TT méretarányú modellek talán leghíresebb
és egyik legrégebbi mozdonya ez a szép gõzös.
Hálás témát választott annak idején
Otto Zeuke, hiszen ez a gép volt a hajdani NDK vasútjának
utoljára szolgálatba állított gõzmozdonya.
A TT vasutakon az elsõ, és több kezdõkészletben
is forgalmazták. A modellt története során kétszer
átdolgozták, mire Tillig levette a gyártás
palettájáról. Reményeink szerint nem örökre,
hiszen a V100 is bejárta ezt az utat: néhány év
szünet után született újjá.A Zeuke TT elsõ
katalógusában már szerepelt, mint egyetlen személyvonati
szerkocsis gõzmozdony modell. Sokáig egyeduralkodó
volt, hiszen másik ilyen mozdony, a BR 01 Einheitslok - egységesített
mozdony - már csak a nyolcvanas évek végén
jelent meg. A Zeuke idõkben csak két gõzmozdony sorozat
modellje készült: cikkünk tárgya, a BR 23 és
a négy hajtott tengelyes BR 81, igaz utóbbi azonos futómûvön
BR 92-ként is szerepelt. A három csatolt tengelyes elõl
hátul futótengelyes Heusinger hajtómûves szerkocsis
mozdonyok a legarányosabb gépnek számítottak
az Einheitslok korszakban. A látványos modell a pályán
szépen mutat. BR23-ként látta meg a napvilágot.
Az elsõ modell sokban különbözött a maiaktól.
Persze negyven évvel ezelõtt még másképp
építettek modelleket, ráadásul akkoriban a
kontinentális Európában igencsak merész újításnak
tûnõ 1:120 - TT méretarányban. 
Az
ilyen hosszú, szerkocsis modellek hajtását általában
a szerkocsiba építik. A BR23 ettõl eltér, a
motor a „konyhát" foglalja el. A fogaskerék áttétel
a harmadik kapcsolt kerékpárt hajtja, s az erõt merev
csatlórúddal továbbítja a másik két
tengelyre. A futótengelyek kis zsámolyokon találhatók,
és csavaros kötéssel csatlakoznak a fém alvázhoz.
A mozdonytest mûanyag, a tetõn található csavar
rögzíti az alvázhoz. A szerkocsi is fém alvázat
kapott, mûanyag kocsitesttel. A mozdony vonóerejét
a meghajtott keréken tapadógyûrû növeli.
A fém alváz és a beépített súlyok
ellenére nem ez a TT legerõsebb mozdonya. Érdekesség,
hogy az áramfelvételben valamennyi kerék részt
vesz, még a futók is! A szerkocsiból az áram
vékony vezetékeken jut a motorhoz. A zavarszûrésrõl
két fojtótekercs, és egy párhuzamosan kapcsolt
kondenzátor gondoskodik. A feliratozás nem egyszerû
tampon, hanem kidomborodik, és az festett. A mozdony elöl kapott
világítást. A mozdonytest elején a füstszekrénybe
építették az izzót, és ennek a fénye
indirekt módon jut a két lámpa imitációhoz.
Ne feledjük, ez a modell a DR gépérõl készült,
egészen pontosan az utoljára forgalomba állított
példányról. Ennek két lámpája
csak elõl volt, és sokban különbözött
a DB mozdonyától. Ez a megoldás az összes változaton
végig kíséri a modellt és sajnos olyan, amilyen.
Éjszakai üzemre nem igazán jó megoldás.
A régi motor miatt a modell indulási feszültsége
eléggé magas, 5V és ezen a leggondosabb ápolás
sem segített. Ezt a gyártó is felismerte, és
hamarosan a teljes TT flotta új motort kapott. Az új motor
formájában a régi, ugyanúgy hárompólusú,
de kisebb átmérõjû. Az indító
feszültség kedvezõbb, 3V A végsebesség
jó, az áttételt pontosan méretezték.
A modell karbantartásánál vigyázzunk a kényes
áramszedõ lemezekre. Annak idején a gyárban
gondos munkával rakták össze és eléggé
finom bánásmódot igényel. Aki ilyen gõzöst
birtokol, vigyázzon rá, mert szép gép. 
Ma
már múzeumi ritkaság számba megy. Történetünkben
elérkezett a harmadik éra vége, kezdõdik a
negyedik. Modellünk életében is nagy változás
történt! Nem csak átszámozták BR35-re,
de szinte teljesen áttervezte a most már VEB Berliner TT
Bahnen (BTTB) nevû gyár. Az új modell sokban elõrelépés,
de néhány részletében elnagyolt. A gyár
választéka nagyon kibõvült. Akkoriban a tömegtermelést
kellett szolgálni. Lássuk, milyen modell a korhûen
számozott BR35? Kétségtelenül a sorozatgyártás
követelménye volt elsõdleges. Ez azonban nem egyértelmû
hátrány. A mozdony és a szerkocsi alváza mûanyag
lett. A pótsúlyok nagyobbak lettek, és a szerkocsi
is kapott belõlük. Ezzel biztosabbá vált áramfelvétele.
A vonóerõ kismértékben nõtt ugyan, de
a modell továbbra sem tartozik az erõmûvészek
közé. A harmadik kapcsolt kerékpár, tapadó
gyûrûs. A tapadó gyûrû hiánya esetén
a PIKO gyár BR55 mozdonyának gyûrûje csereszabatos!
A futókerekek már nem vesznek részt az áramellátásban,
az új alváz miatt bekötésük is megváltozott.
Teljesen új mechanikát kapott a gép: hosszú
csigatengelyen keresztül valamennyi kapcsolt tengely meghajtott. Ez
a megoldás gyakorlott modellépítõkben elõszöír
megütközést kelt, de az eltelt évek nem igazolják
kétkedésüket. Saját, immár 25 esztendõs
modellünk kiválóan fut, a lassúmenete jobb, és
jóval
csendesebb is. A meghajtott tengelyek szorulását ítgy
kerülték el, hogy a csatlórúd a látszat
ellenére nem egy, hanem két darabból áll. A
megoldás persze újabb kényes pontokat szült,
de ezek kezelhetõek. Zajforrás a motorból kiinduló
hosszú tengely. Járása is nyugtalan, mivel mûanyag.
A kapcsolt kerekek pontos beállítása nagyon fontos,
mert a laza „csatlórúd" ellenére a csigatengelyes
hajtás miatt megszorulhatnak. A mozdonytest csavaros rögzítése
eltûnt, helyette négy mûanyag fület kell bepattintanunk,
ha össze akarjuk rakni. A modell szemet szúróan durva
pontja a mozdony és a szerkocsi kapcsolata: egy hatalmas mûanyag
kitüremkedés a szer alvázából, ami a hátsó
futótengely hatalmas mûanyag búbjához van kötve.
Nem szép látvány, és eléggé méltatlan
a modellhez. A feliratozást tamponnyomással készítették,
ami eléggé látványos, habár a mai színvonalat
nem éri el, de még csak a hetvenes évek elstõ
felében járunk! Az eredetihez képest azonban elõrelépés.
A mozdonytest tisztításakor óvatosan járjunk
el, mert a feliratozást az alkohol oldja! Az általunk alkalmazott
mód a puha, nedves, folyékony szappanos rongy. A szerkocsi
„szénrakományának" felületén megtelepedett
port puha fogkefével távolíthatjuk el. A modellnek
ez a változata a két német állam egyesülésekor
bekövetkezett váltásig változatlan formában
maradt gyártásban. A modell tulajdonosa a kapcsolt kerekek
szögbeállítására, és a motor tisztaságára,
valamint a hosszú meghajtó tengely kellõ kenésére
figyeljen. Az elsõ futótengelyen található
kocsikapcsoló „horgot" eltávolítottam, lévén
úgyis csak elõremenetben vontatok vele. Kisebb módosítások
ugyan elõfordultak, de a következõ nagyobb átdolgozást
már egy új cég jegyezte. Elérkeztünk a
közelmúlthoz. A TT vasutak legnagyobb gyártóját
immár Tillignek hívják, és néhány
évnyi szünet után katalógusában újra
megjelent a mozdony. 
Mindjárt két változatban is: a régi BR23, és
az újabb BR35 sorozat is kapható. Kezünkbe véve
a gõzöst azonnal szembeötlik a kerekek, és a rudazat
sokkal szebb, finomabb kidolgozása. Miután ezen kigyönyörködtük
magunkat, megcsodálhatjuk az új feliratozást. Mennyivel
szebb volt a harmadik éra festése! A negyediké sivárabb,
számítógépes feliratozása és
jelrendszere kicsit szegényesen hat, bár kétségtelenül
élethû. A negyven éves Zeuke, és a mai Tillig
tamponozása jól mutatja a két modell közötti
négy évtizedes különbséget. Elõnyére
változott a mozdony elején a kocsikapcsoló szerkezet.
Az új kuplung szebb, mint a régi! A modellszerûséget
szolgálva egy mozdulattal eltávolítható. Van,
ami nem változott. Maradt a meghajtás, bár a fogaskerekek
kidolgozása jobb. A hosszú mûanyag csigatengelyt fémre
cserélték. A motor is más, már nem kerek, hanem
négyszögletes. Hárompólusú és egyetlen
baja, hogy hangosabb, mint a régi. Sajnos megmaradt a cikkünkben
már kifogásolt világítás, és
a mozdony - szerkocsi kapcsolat, igaz finomabb vonalú. A négy
rögzítõ fül feketére festett, s nem rikító
piros. Még egy valami változott, és nem elõnyére.
A mozdony konyhájának oldalsó törtvonalú
ablaka a BR23 jellegzetessége. Tillig modelljén - hibásan
- sík. A modell futása nyugodt, lévén sokkal
pontosabb a mechanikája. A tervezés ugyan a régi,
még a BTTB megoldás, de a pontosabb megmunkálásnak
köszönhetõen a modell kultúráltabb lett.
A motor lecserélése viszont nem tett jót neki. Igaz,
hogy a régi sem fenékig tejfel, de az új sem jelent
elõre lépést. A vonóerõ sem változott.
Síkvidéki pályán ugyan elvisz négy,
öt négytengelyes kocsit, de sokkal többet ne várjunk
tõle. Személyvonati, és könnyû gyorsvonati
szolgálatra tervezték az eredetit, ezt a modelltervezõ
szó szerint vette. Megérett az idõ egy új BR23-as
kiadására.Kedves Olvasónk véletlenül se
gondoljon arra, hogy a régi, és a napjainkban is kapható
modell silány termék. Minden TT pályán szép,
akár a régi Zeuke, akár a szocialista BTTB, akár
az újkor Tillig modelljét nézzük. Személyvonatok
vontatására ideális. Az elsõ generációs
modell ma már ritkaság, szeretni való régiség.
Zeuke Schürzenwagen - köténylemezes kocsikból összeállított
vonata a pályán megkapó látvány. A második
generációs, sokkal szebb lassúmenetû modellt
több fajta kocsival futtathatjuk. A harmadik generációs
modell két változatban is kapható, hangosabb, de nyugodtabb
járású. A pontosabb, finomabb kidolgozás miatt
- az emlegetett oldalsó ablakot leszámítva - szebbnek
is hat. Akinek gyûjteményében bármelyik változat
megtalálható, õrizze meg, mert érték!
Mit is írhatnánk még zárszóként?
Várjuk a negyedik generáció megjelenését!
Szeretnénk jobb világítást, nagyobb vonóerõt,
digitális elõkészítést, és méltó
kidolgozást! A gyártónak erre van a lehetõsége,
és a téma örök, hiszen a nagyobbik méretarányban
most találtak rá a modellezõ cégek a BR23 (BR35)
mozdonyra.
Virágh István, Klettner Roland