Az ÖBB zászlóshajója sokakat hódít viszza a vasúthoz. A közönség azt szereti, ami szép és mûködéséról sem olvas rémtörténeteket. E követelményeknek a Taurus messzemenõen megfelel. Különleges formájával hamar mindenkit meghódított. Az iparmûvészeti díjat kapott forma nem tartozott az eredeti tervek közé. A mozdony éppoly hagyományos megjelenésû lett volna, mint a Siemens már évek óta futó BR 152 sorozata. A szélcsatorna kísérletek során kiderült, a 200km/h sebességtartományban és felett olyan vibráció és teljesítménycsökkentõ aerodimakai zavarok lépnek fel, melyekre csak a természet - azaz a fizika - törvényeinek megfelelve lehet megnyugtató választ adni. Megszületett a lekerekített, a 230km/h sebességnél is megfelelõ mozdonyfej, ami szakít minden eddigi hagyománnyal. 

A ROCO elsõnek válaszolt a kihívásra és hamar piacra dobta elsõ ÖBB 1016 modelljét. A modellezõ kívül kezdi, így tettünk mi is. Most kerül kiadásra az OBB 1116, BR 182 és egy Hupac modell. Tavasszal rövid ideig egyszeri kiadásként futott Siemens Dispolokja, a 902 pályaszámú. A selyemfényû, tehát fél matt mozdonyszekrény az eredeti tervrajzokkal összevetve mindenben kiállja a vizsgát. A tetõlemezt - akár az eredetinél külön készítik, gondolva a különbözõ áramszedõ és csiga, vezeték, valamint szerelvény elrendezésre. Reméljük a szögecs számlálók legérzékenyebbjét sem sérti, hogy egy darabból, s nem négyból van, mint az igazi. A Sécheron fõmegszakító kiképzése példás. Modellezõ szemmel egy lényeges elem a géptér ajtó kilincsének bemélyedése, melyet az eredeti géprõl helyesen alakitottak ki.
 
 
 
 
 
 
 
 
 

A kotró cserélhetõ, de ehhez a kuplungbefogót el kell távolítanunk. Az áramszedõn látszik, hogy ügyelve a részletekre - az eredeti dokumentációt alkalmazták - amivel mi is összevetettük - és "jó modellezõ' módjára, nem fényképekre meg a "csalhatatlan" szemmértékre hagyatkoztak. A fáradozás eredménye nem csak szemmel látható, hanem a gyakorlatban is tapasztalható. Fontos, hogy ne kézzel erõszakoljuk az áramszedõ nyitását, a lafettát vízszintesen rögzítõ összeköttí elem hamar kipattan és reménytelenül elszáll (a vizsgált modellel megtörtént). A hiányt csak teljes áramszedõ cserével hozhatjuk helyre. Ha mégis megtörténik a baj, az áramszedõt ne használjuk, mert a felsõ vezetéket, komoly kárt okozva, magával rántja. A doboz aljában található rajzos ábrán feltüntetett módon, kis csavarhúzóval, nem száz kilós erõvel próbálkozva. A rajzos lapocskát csak az utóbbi szériában találtuk, nyilvánvaló ROCO-t sokan kereshették hasonló problémával. A motor a szokásos ötpólusú, mindkét végén lendítõsúllyal. Az erõátvitel a kiforrott kardántengelyes megoldás, mely a csigához vezet. A forgóvázak valamennyi tengelye meghajtott, de csak egy kerékpáron alkalmaznak tapadó gyûrût. Eredménye a szokásos, a mozdony hátrafelé kisebb vonóerejû. A digitális próbán beállítottuk a nagy mozdony futási tulajdonságait. Az üzemben problémák nem adódtak, 600mm sugarú ívben a mozdony 230km/h modellsebességgel stabilan haladt. A belsõ karimán a keréknyomás számottevõen nem csökkent.  A modell dekóder nélkül 494 gramm, digitálisan kissé fél kiló feletti. A világítást ostorfény formájú körtével oldották meg, melynek két szálcsatlakozója van. A csere egyszerû és gyors. A mozdony osztrák nemzeti színekben, piros (mozdonytest),fehér (OBB logo és feliratok)-piros színekben pompázik. Mivel a O11-7 ROCO logos mozdonya volt, a modellról ez sem hiányozhat. A pár milliméteres tábla felirata olvasható!

Vissza az aktuális szám tartalmához

Vissza a modellezés oldalra